K�npadon

K�l�n�s �lom �lte meg lelkemet,
Fad�rda d�fk�dte m�lyen testemet.
Az iszony� k�n csontig hatolt,
De senki sem er�szakolt.
Magam tartottam mellkasom, s karom,
Pedig �bren azt mondom, nem akarom.
F�jdalmas lyukakkal teli testem,
A l�tv�nyt�l �sszeestem.
Az szolg�lhat lelkem vigasz�ra,
Hogy az utols� lyuk volt csak h�tra.
Bar�tim er�b�l f�zzetek levest,
Hogy kib�rjam a c�legyenest